STREPTOCOCCUS, AST, TÜSZŐS MANDULAGYULLADÁS
PONTOS DIAGNÓZIS
A mandulagyulladás (és torokgyulladás) kórokozójának meghatározása alapvető fontosságú, mert a nem megfelelően kezelt Streptococcus-fertőzés nagyon komoly állapotokat okozhat. Az orvosok nagy többsége meg van győződve, hogy ránézésre meg tudja mondani, hogy vírus vagy baktérium okozta gyulladás áll-e fenn. Az esetek nagy részében rutinos gyerekgyógyász vagy családorvos esetén ez igaz is lehet, de tapasztalatom szerint gyakran fordul elő, hogy a tünetek nem jellemzőek. Fontos hangsúlyozni, hogy 3 éves kor alatt gyakorlatilag nem fordul elő tüszős mandulagyulladás, más szóval Streptococcus okozta mandula-, torokgyullladás. (Kisgyereknél a piros torok nem indok az antibiotikus kezelésre!) Vagy egy vírus okoz olyan torokképet, mely baktériumokra szokott jellemző lenni, vagy aktív Streptococcus-fertőzés ellenére a tünetek jellegtelenek. Ezért nagyon fontos lenne minden esetben objektív módszerrel felállítani a pontos diagnózist. 3 módszer áll rendelkezésre:
STREPTOCOCCUS GYORSTESZT
Hazánkban 25 éve kapható, de szinte ismeretlen módszer, melynek során a vattapálcával vett mintában néhány perc alatt kimutatható a Streptococcus A csoportú baktérium. Ezzel eldől az antibiotikus kezelés szükségessége, illetve elkerülhető a fölösleges gyógyszerszedés.
TOROKLEOLTÁS
Nagyobb türelmet igényel a torokleoltás vagy bakteriológiai tenyésztés, mert tovább tart. Ideális esetben másnap megvan az eredmény lényege, de sokszor egy hét is eltelik, mire megkapja az orvos. Ez is a vattapálcával történik, de a mintát nem a rendelőben értékeljük, hanem laborba küldjük, ahol kitenyésztik a torokban lévő baktériumokat, és megmondják, hogy van-e köztük Streptococcus. Elvi előnye lenne, hogy más kórokozókat is kimutat, de ahogy feljebb említettem, ezeket nem szükséges kezelni, ha csak a torokban okoznak betegséget.
VÉRVÉTEL, AST, CRP
Vérből is ki lehet mutatni a Streptococcus pyogenest. A szervezet specifikus ellenanyagot termel, az AST-t vagy ASO-t. Ennek értéke akut betegségben nagyon megemelkedik, 1000-2000 környékére. Valamilyen oknál fogva a laboratoriumok többsége 150-200-ban adja meg az AST felső határát, ami sok félreértéshez vezet, sőt rossz esetben műtétekhez is. 3-400-as érték nem jelez fertőzést, esetleg egy régebben lezajlottat, mely már nem aktív.
Egyszerűbb vizsgálat, ha az ujjbegyből vesznek egy csepp vért, melyben kimutatható az emelkedett CRP érték, mely akut bakteriális fertőzésre utal. Ha más baja nincs a páciensnek, ebből arra következtethetünk, hogy valószínűleg bakteriális mandulagyulladása van.
